Művelődjünk! avagy nyáron is lehet verset olvasni...
Petri György:
Nőkről
Kettő már halott.
Egy-nem, kettő elhagyott.
Kettő halott, kettő elhagyott,
Egyet a játszi sors még meghagyott.
Ha nevetek: előragyog,
összezsugorodott, kopár
ínyből, egyszál laza fog.
Love Story
Még nem. Most nem. Már nem.
Mígnem
elveszejtjük aktualitásunkat.
(„Ha akkor nem, akkor most már nem.”
Te mondád.)
Bosszú
Én bármit tudok,amit akarok.
Például elkezdek majd zsugorodni,
méretarányosan,ölelkezés közben,
s kifogyok belőled. Olyan pici
leszek,hogy a szőreid közé tudok bújni.
Összekeresel mindenütt a lepedőn,
tűvé teszed az egész ágyneműt értem
-míg végre hajszáldrótvékony vihogást
hallasz a hasadról: miniatűr
férfiasságom himbálva ott futkosok,
és ciripelek: "Kellenék neked?"
|